Bevett gyakorlat az applikációfejlesztésben, hogy először egy MVP-t, vagyis egy minimálisan életképes terméket (minimum viable product) dobunk a piacra. Az elnevezés félreérthető lehet, hiszen nem az a cél, hogy minimális befektetéssel akarjunk spórolni a fejlesztésen, hanem hogy egy stabil alapot hozzunk létre. Az MVP ugyanis pontosan elegendő funkcióval rendelkezik ahhoz, hogy a felhasználók kipróbálják, és visszajelzést adhassanak a jövőbeli fejlesztési irányokhoz.

Kormos Milán, az Appsolution Kft. tulajdonosa a Trend FM műsorában beszél részletesen a minimálisan életképes termék gyakorlati előnyeiről.

Piackutatás élesben

Az MVP rengeteg olyan funkciót tartalmaz, amelyek később is nélkülözhetetlenek lesznek. Akkor miért nem lehet egyből egy “tökéletes” appot fejleszteni? A válasz: lehet. Viszont az MVP egy gyorsabb, költséghatékonyabb megoldás, amivel már tesztelhetők a felhasználói visszajelzések. Ebben a szakaszban kiderül, hogy milyen funkciók létfontosságúak, melyek teljesen feleslegesek, vagyis mire érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Ennél pontosabb piackutatást nehéz lenne más módszerrel készíteni.

Befektetésnek sem utolsó egy applikáció

Ugyan az ingatlanbefektetéseket nem körözi le, de egyre többen gondolkodnak abban, hogy applikációba fektetnének. Egy megfelelő üzleti terv mentén saját alkalmazással minimalizálhatók a meglévő vállalkozás költségei és növelhető a profit.

Emellett egyre több olyan eset is akad, amikor valaki egy külföldön jól bevált ötletet szeretne itthon tökéletesíteni és befektetés céllal honosítani. Ez a forgatókönyv azonban mindig kockázatos, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy ami egy másik országban jól működik, az a hazai felhasználók körében is ugyanolyan népszerű lesz. Ezért van szükség piackutatásra, versenytárs elemzésre, üzleti tervre, specifikációra.

Az MVP-nek itt is óriási a szerepe, hiszen érdemes apró lépésekben haladni, mielőtt olyan ötletekre adnánk ki nagy összegeket, amelyek nincsenek tesztelve a közönségen.

Próbáld ki a szalonban, mielőtt az utcára hajtanál vele

Ahogy fentebb hangsúlyoztuk, közel sem az MVP az első lépés. Először a számokban kell elmélyülni, hogy lássuk, a befektetési ötlet mennyire állja meg a helyét a jelenlegi piacon. Ha ezen már túl vagyunk, akkor jön a funkcionális specifikáció, a wireframe, a UX és UI design, majd a prototípus és a demo. Ezek azok a “próbakörök”, amelyeket még a szalonban teszünk meg, mielőtt kihajtanánk az utcára a vadonatúj autóval.

 

A prototípushoz és demóhoz képest az alap funkciók már jól működnek, stabilan használhatók, a szolgáltatás vagy az adott termék igénybe vehető. Fontos megvárni és megvizsgálni, hogyan reagál az applikációra a közönség, mennyire életképes az ötlet, és amint a piac is validálja a terméket, érdemes lépésről lépésre elkezdeni a többi funkció beépítését.

Hogyan működik a tesztelés? Milyen lépések vannak a gyakorlatban? Érdemes meghallgatni a Kormos Milánnal készült teljes interjút, amelyben több saját tapasztalatról is mesél.